Visszafordultam a képernyőmhöz, és úgy döntöttem, hagyom, hogy megköttessen ez a különös fegyverszünet. Kizárólag az InTech jó híréért. No meg a saját ép elmémért, ez a pasi ugyanis az őrületbe kergetett.
De gondoltam, egyetlen estére el tudja viselni egymás társaságát két ilyen fintorgó idióta.
– Hát rendben. Ha ennyire ragaszkodsz hozzá, segíthetsz – mondtam, és nem tudtam mire vélni azt a különös melegséget, ami a hasamból indult, és szétáradt a testemben.
Kísértetiesen hasonlított a hálára.
Aaron rám sandított, különös volt a pillantása.
– Mindent elölről kell kezdenünk. Nyiss meg egy üres sablont! – Elfordítottam a fejem, és a képernyőmre próbáltam koncentrálni. Kétpercnyi hallgatás után egyszer csak mozgásra lettem figyelmes a szemem sarkából. Aaron az asztalomra tett valamit. K
