– Ay no, ne izguljatok – hallottam az unokatesómat, miközben a kamupasim mozdulatait lestem. – Nem zavart. Sőt, örültem, hogy épségben hazaértetek.
Ay no,Aaron közelebb húzta a székét az enyémhez, és egyszeriben megcsapott az illata. Újra eszembe jutott a tegnap este, amikor teljesen körbelengett ez az illat. Megremegtek a szempilláim, és el kellett fordítanom a tekintetemet.
– Ó, oké. Jól van. Akkor jó – motyogtam szórakozottan, és éreztem, hogy elvörösödöm.
– Egyébként is gyakran felébredek éjjel. Éberen alszom. – Charo hangja halk zümmögésé halkult, ahogy felfogtam, milyen közel került hozzám Aaron teste. – Szóval, ha furcsa zajokat hallotok éjszaka, csak én mászkálok a lakásban. – Felkacagott. – Kis szerencsével nem nyitok rátok, amikor meztelenek vagytok, vagy mi.
Meztelenek. Aaro
