Október 24.
Megváltás-sziget
DRÁGA ÖNMAGAM
Az időjárás istenei úgy döntöttek, hogy harmincadik születésnapom tiszteletére elfújják az esőfelhőket. Már vagy tíz perce ébren vagyok, a meleg ágy kényelmében időzöm, az alvás és az előttem álló nap miatti idegesség közötti senki földjén. Mack nem volt itt, amikor kinyitottam a szemem, de érzem a kávé illatát a tűzhely felől, és friss tűz lobog a kandallóban.
– Boldog születésnapot, Cleo – mondom a kunyhó csöndjébe. – Szeretlek. – Furcsa érzés. Furcsán hangzik. De a mai nap az önelfogadásról szól, vagyis a szeretetről, úgyhogy úgy kezdem a napot, ahogyan folytatni akarom.
A ruhám készen lóg, törtfehér, habos, múltidéző darab. Ahogy itt fekszem pizsamában, érzem a gyomromban a lassan hömpölygő, örömteli várakozást. Vajon milyen lehet föléb
