XII.
Tamás – ahogy Mildred elment hazulról – azonnal belemélyedt Katinka levelébe. Végre nyugodtan akarta elolvasni.
Ma délelőtt adta ide Tomika a temetőben. Ott álltak a sírnál, a hevenyészett kis fakereszten a név, az idegen név, ami mégis Katinkát jelentette…
CATHERINE CUNNINGHAM
Szegény kis Katinka…
Még nincs húsz éve, hogy elindult új életet kezdeni, fiatalon, bizakodóan, csillogó szemekkel.
A csillogó szemeit örökre lehunyta, most itt fog álmodni tovább, ebben az idegen temetőben, az idegen földben, a hervadó piros rózsák alatt…
– Nagyon szerette a virágokat… – mondta Tomika. – Úgy örült itt a kertjének, mindig a rózsafákkal foglalkozott. Sydneyben nem volt kertünk, egy bérházban laktunk, de az erkélyünk tele volt virágcserepekkel. Majd mutatok fényképeket! Édes kis mamikám, a
