VIII.
Október 13.
Október 13.Szerelmes vagyok.
A szívem, a lelkem, a testem minden porcikája, telítve van ezzel az új, csodálatos érzéssel. Szerelem…
Olyan csodálatos ez, olyan új, annyira meglep, hogy ez ilyen. Mert regényekben más, filmekben is és az iskolában, ahogy a fiúktól hallottam, az is egészen más volt. Meg sem közelítette ezt, amit én, ő iránta érzek.
Nem is tudok másra gondolni, csak rá. Mindég, folyton csak rá és arra a boldogságra, amit tőle kaptam.
Margitka. Édes, szép, gyönyörű Margitkám…
Könnyek vannak a szememben a boldogságtól, ahogy most leírom a nevét. Margitka drágám…
Milyen üres volt az életem, milyen semmi volt, milyen szürke és unalmas volt és hogy megváltozott egyszerre. Egyik napról a másikra. És minden csak a véletlenen múlt. Ha nem jut eszembe, hogy mo
