XIX.
Július 8.
Július 8.Ezt reggel fél ötkor írom. Az ablakomon már besüt a nap, szép időnk lesz a vitorlázásra.
Megpróbálok nyugodt lenni. Úgy kell felfognom ezt, mint egy súlyos operációt, amit muszáj végrehajtani… Mint egy nagyon veszélyes műtétet, amit meg kell reszkírozni, mert csak így menthetem meg anyu életét.
Fájni fog neki, borzalmasan fájni, kínlódni fog és szenvedni, de túl fogja élni…
Apám halálát is túlélte, őt is el tudta felejteni, miért ne tudná majd Sanyit is…
Majd fog jönni az életébe, egy komoly ember, aki hozzáülik, aki méltó hozzá és tényleg szereti. Nem egy gigoló, egy közönséges gyilkos, aki az életére tör…
Gyilkos?…
Most már én is az leszek. Tudom, hogy ölni bűn.
Ne ölj! – mondja a tízparancsolat…
De nem bűn, hanem hőstett, ha az ellenséget ölöm meg. Ha h
