1994
december
Szürke Pontiacommal húzódtam fel az útpadkára a gyerekkori lakásom előtt. Tavasszal szerettem a legjobban Brooklynt. A gyönyörű, régi épületek oldalában virágozni kezdtek a rózsaszín és fehér fák. A szirmok hópelyhekként ringatózva értek le a szürke aszfaltra a langyos szellőben. Lila tulipánokat tartottam a kezemben, ujjaim alatt zizegett a fólia, ahogy könnyedén szeltem felfelé a lépcsőfokokat. Kulccsal nyitottam ajtót, és egyenesen az emeletre indultam. Elhaladtam az emeleti folyosó vastag aranykeretes tükre mellett, ahol megpillantottam saját magamat. Vastagabb szakállat növesztettem, zöld szemem környékén szarkalábak ültek, de a tekintetemben elégedettség csillogott. Világosbarna hajamba még alig vegyültek ősz hajszálak. Megigazítottam a kockás ingemet, aztán bekopogta
