10. FEJEZET
Csak másnap délben álltak meg, amikor Zee bevezette őket pihenni egy villám sújtotta fa alá. Aster itt végre megszámolhatta, mennyi pénzt loptak. Keze ügyetlen volt a kötéstől, amellyel Tansy pólyálta be az ujjait. Zsírosnak érezte az ezüstöket. Valamivel több volt száz sasnál.
Aster azért ennél többet remélt a sok fáradságért cserébe.
– Na? Mennyink van? – lesett át Clementine a nővére válla fölött.
– Százkét sas és egy marék rézkongó – dünnyögte Aster.
Clementine, Tansy és Mallow kurjantottak, majd koccintottak a kulacsukkal, mintha pezsgőspohár lenne. Aster összevonta a szemöldökét. Igaz, ez több pénz, mint amennyit a lányok együttvéve láttak életükben, de még arra sem elég, hogy egyikükről eltávolítsák a cégért, ha Violet igazat mondott. Fölöttébb korai még ünnepelni.
