5.
PORTOBELLOKumiko felébredt a hatalmas ágyban, és mozdulatlanul feküdt, hallgatózva. Távoli autóforgalom morajlott folyamatosan.
A szobában hideg volt a levegő, ezért sátorként maga köré tekerte a rózsaszín paplant, és felkelt. A kis ablakokat fényes jégvirágok díszítették. Kumiko a kádhoz ment, és megmozdította a hattyú egyik aranyozott szárnyát. A madár felköhögött, gurgulázott, elkezdte megtölteni a kádat. A lány, továbbra is a takaróba burkolózva, kinyitotta a bőröndjeit, és kiválogatta az aznapi ruháit, majd leterítette őket az ágyra.
Amikor elkészült a fürdője, hagyta a takarót a padlóra csúszni, és áttette a lábát a kád márványperemén, majd sztoikusan beleereszkedett a fájdalmasan forró vízbe. A felszálló gőz megolvasztotta a jégvirágokat, az ablakokról víz csöpögött. Vajon az
