CAROLINE
Az emberek idióták. De tényleg! Még tíz óra sincs, de már hármat sikerült átvernem. Meghívattam magamat kávéra egy kanos hülyével, akinek később egy kamu telefonszámot adtam meg. Aztán kizsebeltem egy pasit, akinek nekimentem az utcán. Úristen, hogy meg volt tömve az a tárca! Rég volt ilyen jó fogásom. A harmadik áldozatom pedig egy fiatal srác volt, akinek az óráját csentem el a kezéről. Megmondom őszintén, nem szívesen tettem. De bunkó volt egy idős nővel, én meg jól kiosztottam, megrángattam, közben pedig lenyúltam a kis szaros óráját. A nénitől bocsánatot kértem a hülyegyerek nevében is, majd segítettem neki hazacipelni a csomagjait. Na nem azért, mert félek a karmától, hanem mert nem vagyok szörnyeteg. Nem verek át bárkit. Egy ilyen kedves, idős hölgyet sosem rövidítenék meg
