A Leon’stól pár sarokra nyugatra talált egy rakodóöblöt, ami az utca felől egy frissen festett kék konténer takarásában állt. Az új festék ragyogott a himlőhelyes, horpadt acélon. Egyetlen halogéncső lógott az öböl felett. Bobby keresett egy kényelmes betonlapot, és ráült, vigyázva, nehogy kárt tegyen az Ono-Sendaiban. Az embernek néha egyszerűen csak várnia kell. Ez volt az egyik, amit Napi-Kettőtől megtanult.
A konténer tömve volt változatos ipari hulladékkal. Barrytownban is akadt jó néhány szürke zónás termelő, annak az „árnyékgazdaságnak” a részeként, amiről a tévébemondók szeretnek beszélni, de Bobby soha nem figyelt oda túlzottan az új arcokra. Biznisz. Az egész csak biznisz.
Éjszakai lepkék írtak le torz köröket a halogéncső körül. Bobby üveges tekintettel bámulta, ahogy három kö
