– Mi ez az izé? – kérdezte Mollyt, amikor a Mercedes leparkolta magát a Topkapi szerájt körülvevő kertek szélénél. Üveges tekintettel bámulta a stílusok barokk konglomerációját.
– Afféle privát kupleráj volt az uralkodó számára – szállt ki nyújtózkodva a lány. – Rengeteg nőt tartottak benne. Most már múzeum. Kicsit olyan, mint a Finn boltja: rengeteg cucc van belezsúfolva, hatalmas gyémántok, kardok, Keresztelő Szent János bal keze…
– Mármint létfenntartó tartályban?
– Nem. Holtan. Egy ilyen bronz kéztartóban van, aminek az oldalán ki lehet nyitni egy kis ablakot, hogy a keresztények megcsókolhassák, mert az szerencsét hoz. Kábé egymillió éve szerezték meg a keresztényektől, és soha le sem porolják, mert ez a hitetlenek ereklyéje.
A szeráj kertjeiben fekete vasszarvasok rozsdásodtak. C
