TELL VILMOS ZSIBÓN
A nagy mecénás, idősebb Wesselényi Miklós báró rendeletére, szekérre ültek a kolozsvári aktorok s Szászfenes felé, fel a Gyerőffy kaptatón, át Kalotaszegen, neki a Meszesnek s a szilágyi hegyeknek, le a lapályra – megérkeztek Zsibóra.
Fehérre meszelt, oszlopos kastély-kúriában, erdőnyi vadaskert közepén lakott a nagyúr, akit az aktorok úgy neveztek maguk között, hogy „színészkirály”. A soknapos őszi eső elállt. Sápadó fű és korhadó avar puha szőnyege borult a lombja vesztett, gyér levelű fák alá. Tépett volt már a fák lombozata. Az arany s vörös levelek közül, mint sovány ember bordája, úgy ütközött ki az ázott, feketén csillogó faág.
Benke József, a társulat új tagja, színészgyakornok, kellékes, súgó és műfordító egy személyben, Ernyi Miskával utazott a bagázsiás sze
