SZVETOZÁR
Róza egyik délután szerepet tanult. Bal karján ült Kisróza, jobb kezében tartotta a szerepet. Le s föl sétált, a szöveget mondogatva.
A szoba sarkában fényes madárkalitka állt. Fél lábon gubbasztott benne Kisróza papagája, melyet apjától kapott. A madár – Coco volt a neve – a tekintetével követte a sétáló színésznőt. Míg az ajtótól az ablakig ért, addig a jobb szemével lesett utána. Visszafelé jövet a jobb szemét hunyta be, s a ballal pislogott a ház asszonyára. Ha Róza hangosan mondott el egy-egy mondatot, akkor ő is megszólalt. Rendszerint csak ennyit mondott:
– Skandalum!
– Hallgass! – kiáltott rá Róza. – Hol tanultad ezt a buta szót?
– Skandalum! – rikoltott Coco.
– Tandajum! – tapsolt Kisróza kacagva.
Pancsi szolgáló nyitott be. Névjegyet hozott. Róza rá sem nézett a
