2012KEDD
Erős fájdalom nyilallt a bal karomba. Azonnal éreztem a kemény aszfaltot, amivel a csupasz alkarom és a hátam is találkozott. Holtsúllyal estem le a földre. Először csak egy távoli női hangot hallottam.
A világ erősen forgott körülöttem, amint kinyitottam a szememet. Hirtelen állt helyre minden, ennek ellenére a fejem olyan volt, mintha víz alá nyomták volna. Egy szőke lány erősen pofozgatta az arcomat, tiltakozni akartam, mert a csattanások rosszul estek forró, érzékeny bőrömnek. Megéreztem az ismerős, émelyítő édes cukorillatot, amitől azonnal tisztább lett a fejem.
– Hagyj békén! – mondtam meglepően érthetően.
Amy szeme lángolt a dühtől, arca fáradtnak és elgyötörtnek tűnt. Állt felettem összefont karral, mintha képes lenne parancsolni nekem.
– Úristen, Pennington! Tudod,
