Kellemetlenkedő
„Az élet kikényszeríti, hogy az ember játszmákat játsszon. A kérdés csak az, hogy amit az élet kikényszerít, abba mindig bele kell-e egyezni. Az élet a háborúkat is kikényszeríti (…) Attól, hogy a világ gonosz és züllött, nekünk is gonosznak és züllöttnek kell-e lennünk? Vagy inkább vállalni kell az ellenállás kockázatát, ami néha az ember egzisztenciájába, sőt az életébe kerülhet?”
(Popper Péter)
Mély álomból ébredtem. Kinyitottam a szemem, de ismeretlen közeg fogadott, ezért gyorsan magamhoz tértem. Felültem, de egy pillanatra megtorpantam, mert őrülten sajgott minden tagom. Kellemetlen égő érzés lett úrrá a testemen. Fájt a fejem, és a végtagjaimat ólomsúlyúnak éreztem. Aztán rájöttem, ez nem egy sima izomláz, ami néha egy jó kis ágytorna után szokott lenni: a csontja
