Másnap Iványit megint kihallgatásra vitték. Megörült, amikor a hadnagyot meglátta.
– Mikor szállítanak vissza a börtönbe? – kérdezte. – Az ezredes úr azt mondta, visszavisznek.
– Nem tudom, de azt hiszem, hamarosan. Azért imádkozzon, hogy Deák minél előbb bíróság elé kerüljön.
Péter egykedvűen megvonta a vállát.
– Mit változtat az a sorsomon?
– Az a gyanúm, sokat. Ha a bíróság megállapítja, hogy Deák sohasem állt kapcsolatban Pálóczy Mihállyal, akkor maga nem is lehetett rendőrspicli. Érti már?
Péter keserűen felnevetett.
– Ez megint valami újabb játék?
– Hogy érti ezt?
– Hadnagy úr, ebben az épületben mindenki tudja rólam, hogy sohasem voltam rendőrbesúgó.
– Téved – mondta a hadnagy. – Hiszi vagy nem, ebben az épületben nagyon sok olyan elvtárs dolgozik, aki nem ismeri az itteni
