Péter tárgyalását július huszadikára tűzték ki. Nyolc nappal előtte felkísérték az egyik kihallgatószobába, ahol Schuszter átadta neki a vádiratot.
– Hát most már mégiscsak vége lesz ennek a hosszú menetelésnek, Iványi.
A tárgyalás előtt egy nappal lekísérték a fürdőbe. Kedvére megfürödhetett, aztán a borbély vette gondozásba, közben irigykedve nézte, és talán legszívesebben a torkát vágta volna el, hiszen ez az ember holnap már szabad lesz, de ő élete végéig fog raboskodni. Érthetetlenek ezek a kommunisták, előbb kinyírják, börtönbe zárják, aztán rehabilitálják, szabadon engedik egymást, mintha semmi sem történt volna. A fene se érti őket.
Délután Péter megkapta a civil ruháit, kivasalva, rendbe hozva. Kicsit lötyögött rajta minden, de majd belehízik. Mindeddig nem gondolt a tárgyalásr
