29
Magányosan és kitartóan lovagolok a homályban, amely elválaszt Everlesstől. A szívem minden lépésnél erősebben érzékeli a kastély vonzását. Valami különös csend kiolt bennem minden más érzést, minden gyengeséget. Mintha minden porcikám tudná, hogy az út végéhez közeledek.
Miután olyan sokat bujkáltam árnyékban, különös élmény nyíltan utazni, még akkor is, ha a Vadász kosztümjét viselem. Tökéletesen illik rám: a fekete köpeny hűvös és könnyű, és csuklya takarja a szemem. Időtlen idők óta először járok az országúton akkor, amikor a nappal átmegy az éjszakába. A mellettem elhaladó emberek és kocsik széles ívben kikerülnek.
Gondolatok kavarognak a fejemben, tervek és lehetőségek, hogy mi lesz, amikor elérem a Gerling birtokot. Mindabból, ami Ina és köztem történt a temetőben, egyetlen vá
