UTÓSZÓ
Részletekben jön vissza az, ami utána történt.
Liam hátán lógok, az Ina köpenyéből rögtönzött hámban, miközben leereszkedik az aknában. Gyötrelmes minden fáradságos lépés, amelyet megtesz a hágcsón, tagjaim súlyosak és hidegek. De a ködön át látom az arany fényt Liam hajában, a szempilláin, az ujjain.
Az egyik tölgyfa asztalon fekszem a konyhában, ahol olyan sok órán át robotoltam, miután visszatértem Everlessbe, félig-meddig ismerős, aggódó arcok lebegnek fölöttem, Lora beköti az oldalamat, ahol Caro szíve áttört. Az arany fény rajtuk is ott marad, harmatként tapad a bőrükre, az egyikről a másikra szökken, akár egy élőlény, de mintha senki más nem venné észre.
Azt hiszem, valami változik.
Napokkal később ott állok Everless pázsitján, figyelve, ahogy az arany fény kifolyik a ka
