28. FEJEZET IGAZSÁGOK RIANForgatom a kezemben a telefonomat, és egy üzenetet várok, ami talán sosem fog megérkezni. Rosszul érzem magam. Ugyanígy éreztem akkor is, amikor a szüleink magunkra hagytak bennünket Marley-val, úgy, hogy szinte semmink sem volt.
Ha Pierce-szel vége köztünk mindennek, akkor csakis magamat hibáztathatom. Talán kezdettől fogva őszintének kellett volna lennem vele, de én azt tettem, amit helyesnek gondoltam. Magamat és Marley-t védtem. Mindig is ezt tettem. És úgy volt, hogy Pierce csak ideiglenesen lesz itt. Jópofa nyári kaland, nem olyasvalaki, akivel hosszabb távra tervezek.
Akár igazam van, akár nincs azzal kapcsolatban, hogy Pierce is benne van abban, amit Lawson talán tervez – vagy nem tervez –, nagyon szorosan összeköt bennünket ez a számtalan, láthatatlan
