5. FEJEZET CSODÁLATOS GÖMBÖK PIERCE– Oké, szóval miről van szó? – A testvérem, aki üzleti ügyben jár a városban, sípcsonton rúg a hegyes orrú cipőjével, miközben a terasz túlsó felében álló asztalra néz.
Felsziszegek a fájdalomtól. – Amalie, mi a fenéről beszélsz?
– Lefeküdtél azzal a nővel? – Rian felé billenti a fejét, és a szája sarka ördögi mosolyra húzódik.
Megdörzsölöm a sípcsontomat. – Ne bámuld már! És nem, nem feküdtem le vele. – Az ajka fölötti anyajegyből tudom, hogy Rian az, nem pedig a testvére. És a rajta lévő ruha kiemeli a csodálatos adottságait. Szeretném, ha az ágyamban lenne. És nem azért, hogy aludjunk.
– Megpróbáltál lefeküdni vele? Visszautasított? Ezért bámul? Gyönyörű! Mit csinál azzal a fickóval? Annyira szerencsétlen. – A vállára dobja a haját, és megpróbál
