Egyesek hősnek tartották Kasztnert. Mások árulónak. Pedig ez a szerencsétlen alak egyik sem volt – csak egy átlagember, aki lehetetlen időkben próbált meg cselekedni. A bíró elítélte – „eladta a lelkét az ördögnek”, mondta –, aztán alig két év múlva Kasztnert megölték tel-avivi otthona előtt az utcán, 1957 márciusában, sábátkor. Az egész országot megrázta az eset. Szörnyű volt, annál is inkább, mert a halála után nem sokkal a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az eredeti ítélet legtöbb pontját.
A soát – mint látjátok – lehetetlen volt elfelejteni. Akárhogy is szerettük volna, mindig az eszünkbe juttatta valami. Izrael lakosságának ekkor már a negyedét túlélők alkották. De még így sem beszélt senki. Amikor rögtön a háború után megpróbáltuk, világos volt, hogy szinte senki nem hisz
