12. fejezetA szokásos időben csörög az ébresztőórám. Általában elsőre ki szoktam kelni az ágyból, most mégis a harmadik szundit nyomom le egymás után. A negyedikre már tényleg muszáj felkelnem, így lerúgom magamról a takarót. Alig bírom kinyitni a szememet, olyan fáradtnak érzem magam, mint aki egy percet sem aludt. A fejem nehéz, akár egy nagy medicinlabda. A kezemen lévő bütykök kissé pirosan dagadnak, az arcomra kapott ütést pedig első tapintásra is megérezem. Jó lenne hinni, hogy a tegnapi nap csak egy rossz álom volt, de nem. A bizonyítékok itt virítanak rajtam. Pontosabban a kezemen és az arcomon.
A fürdőszoba tükrét bámulva, legnagyobb meglepetésemre az arcom sokkal jobban néz ki, mint amire számítottam. Való igaz, az állkapcsom tegnap óta enyhe lilás árnyalatra váltott, viszont ha
