Álltam a bejárati ajtóban, és becsengettem. A következő pillanatban kinyílt az ajtó, és megláttam apukámat.
– Szia, drágám! – mondta, és behúzott a házba. – Mit csinálsz itt? Milyen szép vagy!
Láttam, hogy szeme könnybe lábad, így még jobban átöleltem.
– Meglepetés – suttogtam, és a vállához bújtam.
A nappaliból rövidesen megjelent lenyűgöző anyukám is, mint mindig, kifogástalan viseletben és teljes sminkben.
– Gyermekem – kiáltott fel szélesre tárva karját.
Ölelésébe bújtam, és fogalmam sincs, miért, de én is zokogni kezdtem. Mindig, amikor ilyen érzelmesen reagált arra, hogy meglát, könnybe lábadt a szemem.
– Anyu!
– Mi ez a sírás már megint? – kérdezte, és a fejemet simogatta. – Történt valami? Mi ez a váratlan látogatás?
Borúlátás. Ez anyukám rejtett szenvedélye és tehetsége v
