Már elmúlt dél, és még mindig nem volt hírem Massimótól. Ránéztem barátnőmre, aki részegen és elkent sminkkel elaludt, ahogy volt. Gondoltam, levetkőztetem, de ahogy megpróbáltam, mormogott valamit, és szorosan betakarózott.
– Nem, akkor nem – suttogtam, adtam egy puszit a homlokára, és mosakodni mentem.
Lezuhanyoztam, és visszamentem hozzá a kanapéra. Úgy gondoltam, nem akar majd egyedül lenni, amikor felébred. Unottan váltogattam a csatornák között. Csak feküdtem, és üres fejjel néztem a képernyőt. Még fel is akartam hívni Massimót, hogy megtudjam, mi történik, de tudtam, hogy ha beszélni akarna, felhívna. Elmúlt két óra, amikor elaludtam.
Félálomban, félig ébren éreztem, hogy valaki a karjára vesz és a hálószoba felé visz. Kinyitottam a szemem, és megláttam férjem fáradt arcát.
– Há
