13
November 3-ától 6-áig
Egész úton visszafelé az Akadémiára Poe is és én is hallgatásba burkolóztunk. Csak amikor leszállt a lóról, úgy négyszáz méternyire az őrhelytől, akkor látta jónak, hogy újra megszólaljon.
– Landor úr – mondta –, azon töprengtem, hogy ezután milyen irányba kellene tovább vizsgálódnunk. Az jutott eszembe, hogy ha rá akarunk találni egy titkos enklávéra… – Csak egy pillanatig habozott – …ami sátánistákból áll, nos, akkor azokhoz kellene fordulnunk, akik a legérzékenyebben fogadnák egy efféle enklávé jelenlétét. Az ellentéteikhez, ha úgy tetszik.
Elgondolkodtam ezen.
– A keresztényekhez – mondtam óvatosan.
– A keresztényekhez, igen. A legájtatosabb fajtából.
– Csak nem Zantzinger tiszteletesre céloz? – kérdeztem.
– Jaj, istenem, dehogy! – kiáltott fel Poe. – Z
