30
Nos, egy kicsit előreszaladtam. Először fogalmam sem volt róla, hogy kinek az uniformisa az. Aztán Poe lekapta magáról a köpenyét, beburkolta vele Leát, ő meg ott állt a lámpás fényének lagúnájában, én pedig azonnal tudtam, hogy mit nézek. Egyetlen részlet változott csak meg azóta, hogy utoljára láttam: most egyetlen sárga stráfot viselt a vállán.
– Landor úr! – kiáltott fel Lea elkerekedett szemmel. – Engedje meg, hogy bemutassam családunk egy kedves barátját, Le Rennet hadnagyot. Henri le Rennet.
Először alig hallottam a nevet. Nem, nem láttam mást, csak azt az egyenruhát. Pontosabban szólva nem láttam mást, csak azt, hogy milyen csodásan illett a ruha Poe-ra. Egy szabó sem igazíthatta volna rá jobban.
És miután már annyi időt szenteltem annak, hogy megkíséreljek arcot és testet r
