Golína távozása után az emberek is hazamentek. Pontosabban hazatámolyogtak. De csak a környékbeliek, akiknek volt hová. Néhányan viszont ott maradtak a fogadóban. Habár jókora lyuk éktelenkedett az épület falán, és a plafon is be volt középen omolva, a sütő egy része egyben maradt. Felélesztették hát a tüzet, és köré ültek. Az evéstől mindannyiuknak elment a kedve. Nem mertek már többet fogyasztani Golína főztjéből. Még az is csoda, hogy az eddigi sör és étel nem ártott meg senkinek. Szerencse, hogy „csak” lélekrabló a némber, és nem méregkeverő.
Mindössze öten ültek a tűz körül:
Gord, aki nagy nehezen megtalálta kis barátját, Rafniit a romok között, és most újra magánál tartotta a kabátja alá rejtve...
Liom, akinek gyönyörű lila köpenye látott már szebb napokat is. Most merő por és mo
