– Mit csinájsz má! – hallom a molnárné visítását. – Ne bánzsd a számárát!
A szamár uraság pofáján széles vigyor jelenik meg, és én ebben a pillanatban legszívesebben felrúgnám. Menteném magam Judit asszonyság előtt, de az bevonaglik az istállóba, és máris kifordul onnan.
– Neee – lök felém egy kötelet, amit röptében elkapok. – Kesd meg!
Aha! Rögtön tekerem is Gyogyós nyaka köré, de csak finoman, hogy meg ne fulladjon.
A molnárné karba tett kézzel álldogál, kezében egy farúdra tűzött bőrdarab, amit már láttam tegnap, azzal csapkodta a legyeket. Most viszont nem a legyeket kergeti, csak bámulja, hogyan kínlódok Gyogyóssal. Hirtelen felemeli a légycsapót és jókorát suhint szamár uraság hátsójára, akit ettől rögtön elkap a hév, és akkora sprintet vág le az udvaron álló szekérig, hogy majd
