1998. MÁJUS
Maddox mindkét oldalsó ablakot lehúzta. Meleg szél tépázta a gondosan belőtt haját, ahogy gyorsított a tempón. Elgondolkodva felhangosította a rádiót. Az ügynökeit ellátta áruval, a raktárcsarnokban már nem volt mit tenni, és lélekben előre örült a szabad estének. Igazából egyáltalán nem kedvelte annyira ezt a napszakot, amit vagy a fitneszklubban, vagy pedig az erdőben töltött futással, mert mindig eszébe juttatta, igazából milyen magányos. Nem mintha ez alapvetően rossz lett volna, csak nem akarta, hogy folyton emlékeztessék rá. Ezért nem is zavarta, hogy nagyon ritkán volt szabadideje. Aznap mégis örült neki, hogy elhagyhatja az irodát. Egész nap tompa fejfájás gyötörte, és Maddox elhatározta magában, hogy egy kiadós zuhanyzás után rögtön lefekszik aludni.
A középkonzolra
