A lapocskát kevesen olvasták, sajnos Uruka a főtörzsorvos felesége igen, el is hitte és mondta is Ilonának:
– Ugyan, szívecském, vedd fel egyszer a mi kedvünkért is azt a tündéri ruhát! – és szegény leány hiába esküdözött, hogy egyetlen estélyi ruhája sincs.
– Ugyan, ugyan – mondta Uruka –, te ravasz kisz nő vagy, Iluszka! Ugye a Golf úr vette?…
– Fát kellene vennem! – töprengett Tanító kisasszony a dermesztően hideg lakásban és megpróbálta felhúzni csuklóján a bundaujjat, hogy könnyebben írjon.
Már a huszonkettedik levélnél tartott. Bontsek hozta a levelekhez a papírt, borítékot s a szerkesztőség postaszámláját szokatlanul fellendítve, ő is adta fel. Ilona – Bontsek tanácsára – minden fellelhető társadalmi egyesület elnökségének írt egy levelet. Kérte, támogassák előadóestjét, vásárol
