EPILÓGUS
Ethel:
Dilton, aggódom miattad. Tudom, hogy azt mondtad, nem érsz rá találkozni, de legalább válaszo lhatnál az üzenetekre! Írd meg, hogy minden rendben van -e! Talán paranoiás vagyok, de nem tudom kiverni a fejemből a gondolatot, hogy valami történt veled.
— • — • —
Dilton
Megcsináltam.
PP:
Jó hír. A pénzt a otthagyom holnap hajnali 5-kor a megbeszélt helyen. Menj oda minél előbb, hogy elvidd!
— • — • —
PP:
Na, mit tudtál meg? Bevált a fiú. Habár én a helyedben elgondolkoznék azon, hogy milyen gimnazista diáknak van ilyen robbanószere csak úgy, elfekvőben.
HL:
Aggodalom feljegyezve. És köszönöm az együttműködést. Meg fogjátok kapni a kompenzációtokat.
PP:
Szívesen, máskor is! Majd egyszer kérek tőled egy szívességet…
HL:
Én pedig majd egy másikat tőled. Így működi
