Harmincötödik fejezetVégül Jászai elszavalt egy Petőfi-verset, ami kifejezetten szemtelenség volt ebben a házban, tekintve, hogy a lánglelkű forradalmár annak idején megszakított minden kapcsolatot Jókaival, amikor az elvette az „idős” és „gyerekkel megvert” Rózát. A nemzet Marija úgy állt a zörgős faleveleket pörgető szélben, mint akit arra szerződtettek, hogy búcsút intsen a fürdőszezonnak. Ez nem is volt elrugaszkodott fantazmagória, mert a helyi kultúrbiztosok majd belegebedtek az igyekezetbe, hogy neves művészeket csábítsanak az unalomban feredőző balatoni településre.
A helyiek feltehetően észre sem vették, hogy „angyal járt köztük”, mivel nyakig voltak a szüreti munkákban. Weberrel szívesen látott vendégek voltunk a környék pincéiben, így kóstolhattam olyan míves borokat is, amikbő
