Harmincadik fejezetAhogy az várható volt, a Csengődit megint elkapta a gépszíj, s lényegében ott folytatta, ahol a pesti linkek nagy bánatára abbahagyta. Hihetetlen, de mindazt elkövette, ami tiltott volt a Jókai-villa ki nem mondott, le nem írt belső házirendje szerint. Italos, nem, fogalmazzunk kíméletlen egyértelműséggel: berúgott állapotban szállására vonszolt egy de facto prostituáltat, akit alig tudott lebeszélni arról a rögeszméjéről, hogy a nagy író dolgozószobájának török szőnyegén gabalyodjanak egymásba, dőltek, borultak így is szerte a házban, megszentségtelenítve az ott lebegő láthatatlan spiritus locit, mígnem végül sikerült Márton Olga „művésznőt” az alagsori lakásba vonszolnia, és ott saját cihái közt lokalizálnia a helyzetüket.
Amikor másnap reggel felébredtem, az volt az
