– Nekünk talán a történelmünkből fakad. A kultúránkból. De mint ahogy a példa mutatja, neked is van mit a tejbe aprítanod. Szóval, gondolom, olyan nagyon csak nem csípi a szemed a gazdagság.
– Én azért tisztességes eszközökkel vagyonosodtam.
– Mert azt gondolod, hogy Anton nem?
– Nem feltétlenül rágondoltam – dőlt hátra a székben Alex, és érezve, hogy érzékeny témát érintett, gyorsan próbált váltani. – Szóval, akkor azt gondolod, hogy nincs ebben semmi kérdéses helyzet?
– Abban, hogy itt iszogatunk, és jobban megismertük egymást? Miért lenne? Biztosan más ügyfeleiddel is jó kapcsolatot ápolsz. Amolyan üzleti barátságok. Tévednék?
– Nem, dehogy! – csóválta a fejét Alex. – Jól látod. Csak te a tulajdonos és vezérigazgató kedvese vagy. Együtt éltek. Nem szeretném, ha ebből esetleg Anton
