Felhajtok a házhoz vezető kavicsos úton, és leállítom a motort. Amelia feje csak pár centire van az ölemtől, és a haja egy része is a combomra terül. Felnyög, amikor megbököm a vállát.
– Hé, tintás! Kelj fel!
– Nemvagyokrészeg – válaszolja, és kinyitja kék szemét, hogy rám nézzen. A francba is, Annie-nek igaza volt. Most épp úgy néz ki, mint egy elveszett kölyökkutya. Nem rajongok a védelmező ösztönökért, amiket a pillantása kivált belőlem.
Nemvagyokrészeg– Akár az is lehetnél – mondom, de már megint alszik. Ez a tabletta és alkohol kombó leterítette. Kiszállok, és megkerülöm a furgont, hogy kinyissam az ajtót. Annie kiugrik a furgon hátsó üléséről, és megáll mellettem.
– Húzzuk az egyik karjánál fogva, amíg fel nem ül?
– Úgy tűnik, ez a legjobb megoldás.
Annie és én együtt dolgozunk
