Iszom egy kortyot a sörömből, és előkészítem a hazugságomat.
– Még csak egy hete van a városban, és szerintem ilyen gyorsan nem alakulhatnak ki érzései irántam.
– Baromság.
– Szerintem ő csak bajnak van.
– Duplán baromság.
Sóhajtok, és a palacsintakupacra nézek.
– Azt hiszem, én vagyok bajban.
– Bingó. Ez az. Szóval, gondolod, hogy ti ketten…
Bármit akart is James kérdezni, félbeszakad, amikor Amelia kissé kifulladva visszaröppen a bejárati ajtón keresztül, és befordul a konyhába.
– Elfelejtettem kivenni a teasüteményeket.
Lecsapja a sütő ajtaját, a haja repked a válla körül, és az arca kipirult, mert bizonyára teljes sebességgel rohant ide vissza a házamtól. Felcsillan a szeme, amikor meglátja a sütiket.
– Gyertek csak ki, drága sütiangyalbabáim! Túl szépek vagytok ahhoz, hogy
