3.
Pap Péter cigarettázva nézte az előtte ülő asszonyt. Németül beszéltek. Orlova jól beszélte a nyelvet, Pap is.
– Zászlós úr, mi van a férjemmel? – kérdezte, és világoskék kötött sálját igazgatta.
– Bevallotta, hogy a breznyovicai partizánok összekötője volt. Még a németek bevonulása előtt küldték őt ide állomásfőnök-helyettesnek, különleges feladatok végrehajtására. Természetesen magával együtt.
– Férjem beismerő vallomást tett?
– Beismerte, hogy partizán-kiképzést kapott, és büszke rá, hogy szolgálhatta a hazáját. De arról nem beszélt, hogy most milyen feladatot kaptak. Részletekről nem hajlandó beszélni.
– Megkínozzák?
– Én biztosan nem. De a különítménynél vannak olyan személyek, akiknek ez a feladatuk. Biztos vagyok benne, hogy a partizán elvtársai sem kesztyűs kézzel bánnak
