Az ominózus este azon ritka alkalmak közé tartozott, amikor mindhárman otthon voltak, s a lakásban csend, és nyugalom honolt.
A férfiak – apa és fia – kedvük szerint ejtőztek, ki a fotelban, ki a heverőn, és még a tévé se volt bekapcsolva. Itt ugyan a hitelesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy pár napja elromlott, és mivel az asszony nem ért rá, így a megcsináltatás is váratott magára.
Száz szónak is egy a vége, igazi békebeli idill volt, csupán az asszony tett–vett még odakünn, egy kis mosogatás, rendrakás a konyhában, szemét levitele, megágyazás stb., de hát ez minden este így volt, erre kár is szót fecsérelni. Tehát jól elvoltak.
Mivel az apa már az újságját is kiolvasta, más dolga nem lévén, beszédbe elegyedett a fiával. Hamarosan a nőkre terelődött a szó, ami nem is csoda, hiszen
