Karácsony előtt egy héttel, kora délután, megcsörrent a vonalas telefon.
Ezen igencsak meglepődött, mivel ő, meg a férje is mobilt használtak, a vonalas telefont nyolcvanéves anyja miatt tartotta, akivel csak így tudott kommunikálni. Ráadásul az idős asszony kikötötte, őt csak esténként hívhatják, amikor már véget ért a híradó.
Ha nem az anyja, akkor ki lehet a hívó fél?!
Felvette a telefont, és belehallózott. A vonal másik végén női hang jelentkezett.
– Frau Silke? – kérdezte.
– Igen – felelte ő, és udvariasságból hozzátette. – Mit óhajt?
– Isadora vagyok – jött a válasz. Ön nem ismer engem, és én sem ismerem Önt. Ennek ellenére, kérem, szánjon rám kis időt, hallgasson meg.
Húsz évvel ezelőtt, a férjével élettársak voltunk. Stephan és én nagyon szerettük egymást, úgy éreztem, az el
