HUSZONKETTEDIK FEJEZETA vidéki birtok tulajdonképpen egy hatalmas, negyvenszobás épület volt, több mint negyvenhektáros földterületen. Korábban is jártam már angliai udvarházakban, de a Norfolk Hall mindegyiken túltett. Olyan érzése volt az embernek, mintha egy másik korba, egy másik világba csöppent volna. A ház kéményei az égbe nyúltak, a gondosan karbantartott homlokzat téglaborítása eredeti, tizenhatodik századi pompájában tündökölt. Egy istálló és teniszpályák tartoztak a birtokhoz. Az épületben a márványpadló, a felbecsülhetetlen értékű műtárgyak, a politúrozott mahagóni lépcsők és korlátok fejedelmi hangulatot árasztottak. Úgy éreztem magam, mintha egy múzeumban lennék. Egyszerre túl sok volt az inger. Mondanom sem kell, nem csak az épület miatt…
Előre rettegtem a gondolattól, hogy
