HARMADIK FEJEZETTávoli zajok kúsztak az álmomba… odakintről, az utcáról jöttek. Megpróbáltam tovább aludni. Egy jóképű férfiról álmodtam, akinek egynapos borostája kellemesen csiklandozza a bőröm, az arcára árnyék vetül… Körbeleng bennünket a pikáns fokhagymaillat. Ujjával érinti a kulcscsontomat, majd lassan a blúzom legfelső gombjához ér, az ajka az arcélemen táncol. Egy pillanatra elvonja a figyelmét a hangos dudaszó, és elhúzódik tőlem… Dacoltam a zajjal, és küzdöttem, hogy ne illanjon el az álom. Azonban ekkor már méterekre távolodott tőlem a férfi, és megértően, mégis csábítóan mosolygott. Majd vállat vont, s amint a felkelő nap sugarai megérintették a szemhéjamat, az álom utolsó képe is lassan szertefoszlott. Továbbra sem voltam hajlandó kinyitni a szemem, vágytam vissza ebbe a csod
