Szélesen rávigyorgok. Annyira tudtam, hogy nem lesz képes hagyni a témát.
– Nem? – kérdezek vissza felvont szemöldökkel.
– Nekem nem fontos, hogy érintetlen legyen. Úgy értem, nem vagyok olyan hülye, hogy ilyesmiben reménykedjem.
– Tudtam! – bökök felé kissé túl hevesen és hangosan, mire mind a ketten zavartan körbenézünk, de szerencsére nem figyel ránk senki. – Tudtam – ismétlem meg halkabban, de azért diadalmas hangon.
– Vannak ennél fontosabb dolgok – folytatja elgondolkodva.
– Látod, pont ez az. Én is így érzem. Ha én választhatnám ki a férjemet, a szüzesség abszolút nem lenne elsődleges szempont.
– Persze az nem árt, ha jóképű és megnyerő – mosolyodik el cinkosan –, de a lényeg mégiscsak az lenne, hogy szeressen és én is szeressem, meg, hogy megértsük egymást.
– Arról nem is be
