2013DAVID
NOVEMBER 29.
Hajnali kettőt mutatott a vendégszoba órája, amikor kipattant a szemem. Amy mélyen aludt mellettem, a terhesség óta sokkal fáradtabb volt. Tudtam, hogy ez az utolsó éjszaka, amit a bátyám lakásában fogok tölteni. Valahogy éreztem, hogy a pár biztosan ki fogja venni a lakást, ami megelégedéssel töltött el.
Egy ideig bámultam a plafonon az utcai fények táncát. Odakintről beszűrődött az autók távoli zaja; sokszor elhaladt egy-egy mentő, ami mindig kellemetlen érzést keltett bennem. Glens Fallsban kevesebbszer hallottam a szirénák hangját gyerekkoromban, ezért még a hosszú New York-i tartózkodás után sem szoktam meg teljesen.
A bátyámért másfél éve nem jött mentő. Valószínűleg soha életemben nem fogom tudni teljesen elengedni a tényt, hogy nem segíthettem rajta. Egy
