2013DAVID
OKTÓBER 4.
Reggel kilenckor tántorogtam le a szobámból. A gyomrom korgásán kívül a szomjúság vitt előre. Fájdalmasan józan voltam, a testem tiltakozott a megpróbáltatások ellen. Nem is gondoltam volna, hogy harmincéves korom után mennyivel másképp reagál a testem a különböző drogokra.
Odalent korántsem azzal a látvánnyal szembesültem, amivel szerettem volna. Anyám a nehéz faasztal végén ülve kortyolgatta a kávéját, aminek illata betöltötte a konyhát. Bethany komótosan készítette a reggelit, épp hagymát vágott a konyhapulton.
Anyám látványa megdöbbentett, egyetlen pillanatra a szívem is kihagyott egy ütemet. Főleg azért, mert egyre jobban nézett ki, kezdte visszanyerni eredeti formáját. A sminkje tökéletes volt, szőke haját szoros kontyba fogta össze a feje tetején.
– Jó regg
