2007CHRIS
ÁPRILIS 16.
Chris egyedül ült a fotelben, ujjaival a karfán dobolt, amikor dr. Sullivan elhelyezkedett vele szemben. Teát töltött Chris bögréjébe, aki egyáltalán nem tűnt nyugodtnak. Mély barázdák ültek ki az arcára. Ami legelőször feltűnt, hogy pólót viselt, ami láttatni engedte a kötést a jobb csuklóján.
– Hogy vagy a telefonbeszélgetés óta, Chris?
Chris megrázta a fejét, és a szeme azonnal megtelt könnyel; talán sohasem láttam ilyennek élete során.
– Nem akar velem beszélni. Azt mondta, hogy pár napig egyáltalán ne keressem. A nagyszüleinél van. Két napja nem igazán aludtam semmit, azon gondolkoztam, hogy el kellene mennem hozzá, de tiszteletben akarom tartani a kérését.
– Mi volt pontosan a gond?
– Több dolog is… Nem igazán szeretkeztünk, mióta megtudta, hogy természet
