2000CHRIS
OKTÓBER 21.
Amióta beszéltünk telefonon, azóta hogy vagy, Christopher? Chris összekulcsolta a kezét, amit a térdén nyugtatott.
– Furcsán. Azt hiszem, ez a legjobb szó rá. Kiüresedetten. Igazából megpróbálok minél több időt a munkahelyemen tölteni. Amynek képtelen vagyok beszélni róla, azt hiszem, sohasem leszek rá képes.
– Elmondanád először is újra, hogy pontosan mi történt a hipnózis során?
Chris egyik lábát átvetette a másikon.
– Négyszer voltam – mondta. – Először gyerekkori emlékekbe mentünk vissza, koraiakba, amik nem is okoztak igazán nagy meglepetést. Igazából a későbbiek sem túlzottan. Csak valahol mégis reménykedtem abban, hogy ez nem történt meg. Hát a negyedik alkalommal egyértelműen visszajöttek az emlékeim. Tízéves korom előtt anyám párszor meglátogatott éjsza
