2013DAVID
SZEPTEMBER 26.
Csend honolt a tanteremben. A diákok a padra könyökölve hallgatták végig a felolvasásomat. Nem tudtam megmondani, hogy mikor voltam utoljára ennyire ideges. Mintha képtelen lettem volna normális ütemben beszívni a levegőt, ezért a rekeszizmom sajogni kezdett, a vállam pedig görcsbe állt. Ráadásul felolvasás közben kaptam egy üzenetet a telefonomra, ami egy pillanatra megakasztott, bár csak az én zsebemet rezegtette meg.
– Hű! Ez csak… hű! – mosolyodott el az egyik srác a hátsó sorban.
– Én olvastam volna többet a zombikról! – tette hozzá a kötekedős, szemüveges srác. Egyszerűen fogalmam sem volt, hogyan fogom megjegyezni a nevüket.
– Nekem nagyon tetszett – folytatta a szőke lány. – Az enyém csak arról szól, hogy koboldok rejtenek kincseket a kosarakba. Semmi
