1998CHRIS
FEBRUÁR 5.
Annyira tisztán emlékszem az egészre – mondta Chris szilárd hangon. – David nem volt otthon. A szobámban ültem, és tanultam a felvételi elbeszélgetésemre. Kint esős februári idő volt, olyan csúnya, szürke és sötét. Azt is tudom, hogy fáztam, mert valahogy mindig hideg volt télen a szobámban. Anya bejött. A kezében már volt egy pohár gin, akkoriban azt hiszem, az volt a kedvence. Emlékszem a jellegzetes szagára. Megkérdeztem tőle, hogy ki csengetett az előbb. Majdnem én mentem le, de ő megelőzött. Aztán egyszerűen közölte velem, hogy meghalt az apám. Ennyit mondott, aztán becsukta az ajtót. Kirohantam az esőre, ahol még ott álltak a rendőrök, akiktől azonnal megkérdeztem, hogy mi történt. Mert nem hittem el. Ők mondták, hogy autóbaleset volt. És hogy azonnal meghalt.
